Dr. Nagy Andrea tüdőgyógyász

Az első konzultáció alkalmával a korábbi dokumentációkat is áttekintve összegzem a páciens korábbi betegségeit, a családban előforduló betegségeket, az esetleges dohányzási szokásait, a panaszait, a gyógyszereit, az esetleges környezeti ill. munkahelyi károsító ágenseket.
Ezt követően fizikális vizsgálat és pulzoxymetriás (vér oxigén szaturáció) mérés történik.
Szükség esetén légzésfunkciós (spirometriai) vizsgálat történik, mely során a tüdő funkcióját, a páciens légzési kapacitását mérjük. A vizsgálat alapján diagnózis is felállítható ill. a már beállított gyógyszeres terápia hatékonyságának a követésére is alkalmas.
A spirometria során a páciens ülő helyzetben van, az orrát csipesszel befogjuk, hogy csak a száján át lélegezhessen. Nyugodt légzést követő mély belégzés után maximális erőkifejtéssel kell kifújni a levegőt a műszerhez csatlakozó, egyszer használatos csutorába.
Szükség lehet képalkotó vizsgálat (röntgen, ultrahang, CT, MR) elvégzésére is.
Az allergiás tünetek kivizsgálása során laboratóriumi vérvizsgálat (spec. IgE inhalatív, nutritív) és/vagy bőrpróba (Prick teszt) is történik.
A tünetek teljes körű kivizsgálásához időnként szükséges lehet kardiológiai, fül-orr-gégészeti, gasztroenterológiai, immunológiai, bőrgyógyászati ill. egyéb konzultáció is.

- Rhinitis allergica (szénanátha)
- Asthma bronchiale (asztma)
- COPD (krónikus légúti szűkülettel járó tüdőbetegség)
- Laryngitis, sinusitis, tracheitis, bronchitis (felső ill. alsó légúti gyulladások)
- Pneumonia (tüdőgyulladás)
- Post-Covid syndroma (covid fertőzés utáni tünetek)
- Bronchiectasia (hörgőtágulat)
- ILD (tüdő kötőszövetes vázának betegsége)
- Pulmonalis embolia (tüdőembólia)
- Sleep apnoe syndroma (alvás alatti légzészavar)
- GERD (nyelőcső reflux betegséggel összefüggő légúti panaszok)

- nehézlégzés
- csökkent terhelhetőség
- mellkasi sípolás
- mellkasi feszülés
- mellkasi fájdalom
- köhögés
- köhögés jellegének változása
- köpetürítés
- vérköpés
- hőemelkedés/láz
- orrfolyás
- orrdugulás
- tüsszögés
- orrviszketés
- szemviszketés
Tüdőbetegségre utalhatnak a gyulladást jelző faktorok szintjének a megemelkedése a vérben (vérsüllyedés, fehérvérsejt szám, CRP).

Az immunrendszer fokozott, túlzott reakciója bizonyos allergénekre. Jellemző tünete a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés, szemviszketés. A nem megfelelően kezelt szénanáthások veszélyeztetettek az asztma bronchiale kialakulására.

Az asthma bronchiale egy krónikus, nem gyógyítható, de megfelelő kezelés mellett tünetmentessé tehető betegség, melynek eltérő típusai és súlyossági fokai léteznek.
Az asztmában a légúti gyulladás pontos oka nem ismert. Az asztmás betegek légútjai túlérzékenyek, fokozottan reagálnak számos provokáló tényezőre, melyek a tünetek rosszabbodását, súlyosabb esetben rohamot is eredményezhetnek.
A hörgőcskéket körbevevő izmok összehúzódnak, úgynevezett hörgőgörcs jelentkezik, a hörgők fala megduzzad és a hörgők falában található nyálkahártya sejtjek sűrű nyákot termelnek. Mindezek összességében beszűkítik a hörgőket és akadályozzák a levegő áramlását.
Jellemző tünete a mellkasi sípolással, mellkasi feszüléssel járó nehézlégzés és köhögés.
Változékony és ismétlődő tünetek jellemzik. Kialakulásában a genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak.
Megkülönböztetünk atópiás (extrinsic) vagy nem atópiás (intrinsic) asztmát is. Az atópia a túlérzékenységi reakcióra való hajlamot jelenti.

- allergének (pollenek, étel…)
- légúti irritánsok (füst, szmog…)
- vírusok
- bacteriumok
- hideg levegő
- megerőltető testmozgás
- gyógyszer
- stressz
Az asthma diagnózisa a tünetek, a fizikális ill. a légzésfunkciós vizsgálat alapján állítható fel. Szükség esetén légúti allergia vizsgálat is elvégezhető. Gyakran bőrtünetek (ekzema, csalánkiütés) ill. ételallergia is jelen van az asztma bronchiale tünetei mellett.

Az alsó légutak krónikus gyulladásával, tartós beszűkülésével járó betegség. A COPD angol nyelvű krónikus obstruktív tüdőbetegség nemzetközi rövidítése. A gyulladás visszafordíthatatlan károsodást okoz a tüdő szerkezetében. Leggyakrabban köhögés, köpetürítés, nehézlégzés, csökkent terhelhetőség az első tünet.
Sajnos a COPD-s betegek gyakran csak akkor jelentkeznek a problémáikkal amikor az már a mindennapi életüket is befolyásolja. Elsősorban a dohányzó populációt érinti, de a COPD azokban is előfordulhat, akik a munkahelyükön hosszú távon érintkeztek káros szennyező anyagokkal. Ilyen káros tüdőirritáló anyagok közé tartoznak bizonyos vegyi anyagok, porok vagy füstök.
Ritkán az úgynevezett alfa-1-antitripszin (AAT) hiány okozza a COPD kialakulását. Ez egy genetikai állapot, amely alacsony AAT fehérje szintet okoz, amely segít megvédeni a tüdőt.
A COPD gyakran társul szív-és érrendszeri betegséggel, cukorbetegséggel, csontritkulással ill. hormonális betegségekkel is.
Világszerte emelkedik a COPD-s betegek száma.
Világszerte az egyik legfőbb halálok. Gyakran az első tünetek megjelenésekor a betegek már előrehaladott stádiumban vannak. A COPD időben történő felismerésével és kezelésével lehetőség van arra, hogy a betegek állapota jelentősen javuljon és meghosszabbodjon a várható élettartamuk.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kimutatásai szerint több, mint 250 millió embert érint a COPD világszerte és ez a betegség felelős az elhalálozások 5%-ért. Ez az egyetlen olyan haláloki tényező, amely egyre gyakoribb, jelenleg a 4-6. vezető halálok. A WHO becslése szerint 2030-ra a harmadik vezető halálok lesz az agyvérzés és a szívinfarktus után.
A WHO szerint a COPD-s halálesetek száma az elkövetkező tíz évben a tízszeresére növekszik majd. Magyarországon a becsült betegszám 500 ezer főre tehető. Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben a COPD következtében. A betegek többsége nem tud a betegségéről, a becslések szerint a magyar COPD-sek kb. 20%-a diagnosztizált csak.
A COPD Világnapja november 18.

Valamilyen kiváltó ágens hatására krónikus, diffúz gyulladásos folyamat indul el a tüdőszövetben, a folyamat porgresszív, mely a tüdő irreverzibilis fibrozisához vezet.
A fibrózis során a kötőszövetes állomány felszaporodik, ezáltal a tüdő tágulékonysága ill. a légzőfelület nagysága is csökken.
A folyamat elindulhat különböző porok, gázok tartós belégzésének következményeként, de egyes gyógyszerek, sugárzás, autoimmun betegség hatására is kialakulhat. A kezdetben enyhe tüneteket okozó betegség korai felismerésével az állapotromlás lelassítható.
Évről évre nő az ismeretlen eredetű tüdőfibrózisos esetek száma Magyarországon.
Jellemző tünete a köhögés, a nehézlégzés illetve a csökkent terhelhetőség.
A tüdőfibrózis nem gyógyítható, de korai stádiumban felismerve a betegség lefolyása lelassítható, a tünetek enyhülhetnek.

Fő tünete a rekedtség, akár a hang teljes elvesztéséig. Emellett gyakori a torokfájás, a száraz köhögés és a láz. Okozhatják környezeti ártalmak, a hang túlerőltetése vagy fertőzés (leggyakrabban vírus).

Leggyakrabban vírus, ritkábban baktérium fertőzés okozza, de allergia is lehet a hátterében.
A leggyakoribb tünete a fejfájás, az orrdugulás és a sűrű orrváladék, mely lehet zöldes vagy sárgás színű is. Jellegzetes az arc tompa, nyomó jellegű fájdalma, elsősorban az orcáknál vagy a két szemöldök között, de a fájdalom kisugározhat a fogakba vagy az állkapocsba, illetve a homlokba és a halántékba is. Az érintett területek nyomásra, tapintásra is érzékenyek lehetnek. Bizonyos testhelyzetekben, mozdulatok során a fájdalom erősödhet.
A fájdalom a szemek, a fülek irányába is kisugározhat, és akár látászavart, fülfájást, egyensúlyzavart, fülzúgást vagy a hallás csökkenését is okozhatja. Az orrdugulás és a felgyülemlő váladék ronthatja a szaglást.
Az arc- és homloküreg gyulladást kísérheti a váladék garatba, torokba való visszacsorgása is, mely gyakori köhögési ingerrel, kaparó érzéssel járhat együtt.

A hörgők gyulladását az esetek legnagyobb részében vírus - vagy bakteriális fertőzés okozza, de irritáló anyagok is állhatnak a hátterében. Leggyakoribb tünetei: fájdalmas köhögés, köpetürítés.

A tüdőgyulladást leggyakrabban valamilyen kórokozó (vírus, bakterium, gomba) váltja ki.
Főként a legyengült védekezőképességű személyeket, az időseket és a krónikus betegeket veszélyezteti.

A vénás érrendszerben levő trombus (vérrög, ritkábban zsír, levegő, idegen szövet) a vérárammal a tüdőartériába jutva annak elzáródását okozza. Ennek hátterében leggyakrabban a végtagi ill. a kismedencei erek mélyvénás trombózisa áll. A tünetek változatosak, melyek függenek az elzárt ér által ellátott terület nagyságától, a páciens állapotától ill. az esetleges társbetegségeitől.
Nehézlégzés, mellkasi fájdalom, köhögés, vérköpés, szapora légzés és magas pulzusszám jellemezheti.

A hörgőtágulat idült tüdőbetegség, amely során a hörgők valamilyen károsodás miatt véglegesen kitágulnak. A kitágult hörgőkben felgyülemlik a váladék, ennek pangása tovább károsítja a hörgőket ill. növeli a légúti fertőzések kockázatát. A betegség legfőbb tünete a krónikus köhögés, a nagy mennyiségű köpettermelődés. Előfordulhat véres köpet is. A tünetek rendszerint az évek során súlyosbodnak.

Cseppfertőzés útján terjed. A leggyakoribb tünetei: láz, hőemelkedés, köhögés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, végtagfájdalom, fejfájás, gyengeség, fáradtság, szaglás- ill. ízérzés csökkenés/vesztés, szédülés.
Koronavírus fertőzés gyanúja esetén koronavírus antigén gyorsteszt ill. PCR teszt elvégzése szükséges.

Poszt-Covid szindrómának nevezzük azt az állapotot, amikor a koronavírus fertőzés első tüneteinek megjelenése utáni 4. hetet követően is folyamatosan tünetek jelentkezenek a COVID-19 vírusfertőzésen átesetteknél.
A legjellemzőbb tünetek: nehézlégzés, mellkasi fájdalom, fáradtság, koncentrációs képesség csökkenése, agyi köd, alvászavar, álmatlanság, szapora szívverés, memória- és koncentrációs problémák, szédülés, ízületi fájdalom, tartós ízérzés ill. szaglás zavar/vesztés, depresszió, szorongás, hányinger, hasmenés, gyomorfájás, étvágytalanság, hőemelkedés, bőrkiütések.
A poszt-Covid szindróma gyakorisága kb. 30% körüli a COVID-19 fertőzésen átesett személyek körében.
A poszt-Covid állapotot időnként nehéz más kórállapotoktól megkülönböztetni. Diffrenciál diagnosztikailag érdemes a körülményeket és a kísérőbetegségeket is figyelembe venni, hiszen lehet valakinek poszt-Covid szindrómája, de egyéb megbetegedése is.
Kimutatták, hogy a korábban coronavírus elleni vakcinát kapó pácienseknél kisebb a poszt-Covid szindróma rizikója a vakcinát nem kapó páciensekhez képest.

A jelenség gyakori. Alvás közben az izomtónus csökken és a garat elzáródik. A hálótárs érzékeli a tüneteket, azaz a horkolást ill. az apnoekat (horkolás abbamarad, a mellkas kitágul, de nem történik légvétel). A légzéskimaradás egyetlen éjszaka akár több százszor is bekövetkezhet. A probléma hátterében számos ok állhat, mely lehet fül-orr-gégészeti (nagy lelógó szájpad vagy nyelvcsap, orrsövény ferdülés, orrpolip, nagy nyelvgyök) ill. fogászati ok (mélyharapás) is, de gyakran előfordul elhízás következményeként is. Az alkohol, az altatók, ill. dohányzás mind kockázat növelő tényezők.
Az állandóan megszakított mély alvás következményként a reggeli vérnyomás érték magasabb, mint este, gyakori az éjszakai ritmuszavar. Az állapot a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát növeli. A páciensek nappal fáradékonyak, könnyen elalszanak, gondolkodásuk meglassul, memóriájuk romlik. A diagnózist alváslaborban állítják fel. A betegség kezelése a kiváltó ok jellegétől ill. az állapot súlyosságától függ (fogyás, fül-orr-gégészeti műtét, fogszabályzó, szájprotézis, CPAP). Akinél a probléma műtéttel ill. életmódváltással (fogyás, dohányzás ill. alkohol mellőzés) nem megoldható, annak CPAP gépet kell használnia. A CPAP (continuous positive airway pressure) során egy készülék az alvás során enyhe pozitív nyomást biztosít egy csövön ill. arcmaszkon keresztül, ezáltal a garat tág marad, nem zárodik el.

A gyomorból a gyomorsav bejut a nyelőcsőbe, felmarja annak nyálkahártyáját, ami nyelőcső gyulladást, nyelőcsőfekélyt okozhat. Jellemző tünete a gyomorégés, rekedtség, köhögés, gombócérzés a torokban.